Vitorláspferd

Még tavaly nyáron köpte el Macó, de most jut eszembe:

Velence:

- Papa!

- Igen, Macó?

- So eine blöde Stadt! (Milyen fura város!)

- Miért? Olyan szép, mint egy mesebeli város, nem?

- Nem! Minden utca csupa Wasser, aber kann man nicht baden! ( Az utcák vízböl vannak, de nem lehet sehol fürödni!)

- Papa! Papa!

- Itt vagyok, aranyom!

- Papa, heute durfte ich bei den Großen mitspielen!

       (Ma játszhattam a nagyokkal – nagycsoportosokkal)

- Ahaa?! És mit játszottatok?

- Bábszinházat ohne Findus.

       (Findus nélkül – egyik bábszinházi kedvence a Findus nevü pici macska)

- Az meg milyen?

- Die Großen kriegen eine Rolle und dürfen spielen

       (A nagyok kapnak egy szerepet, és eljátszhatják.)

- Áh, értem! És te is kaptál ma szerepet?

- Jaaa! Ich war die Ente!

       (Igen, én voltam a kacsa!)

- És? Volt szöveged is?

- Ja!

- Mi volt a szöveged?

- „Quák!“

       (Háp!)

- Csak ennyi?

- Nem. Noch einmal: „Quak-quak!“

       (Még egyszer: „Háp-háp!“)

Maxi a dacosságán túl válogatós és türelmetlen. Ritka alkalom, hogy nyugodtan, cirkusz nélkül lezajlik egy családi étkezés, ami nekem nagyon fontos. Ezt próbáltam elmagyarázni neki vasárnap este, amikor elég jó formában volt. Azt kapott, amit kívánt, nem turkálta az ételt, szépen és sokat evett, ivott.

- Látod Macó, milyen szép igy együtt vacsorázni!

- Ja Papa!, Kriege ich noch ein Gummibärchen? (Kapok egy gumimacit?)

- Késöbb, szivem!

- Nein! Jetzt! (Most!)

- Még beszélek veled, Macó! Nézd! Mama és Papa dolgoztak, elkészítették a vacsorát, finom, illatos, gusztusos, szép - milyen szép érzés együtt lenni, az érzékeink felveszik az ízt, az illatot, az étel látványát, az együttlét örömét. Szeretném, ha te is megtanulnád, picinyem, milyen szép az, hogy egy család vagyunk, és az evés egy gyönyörü családi együttlét!

- Ja Papa! Das Abendessen war schön érzéki! Danke! Darf ich jetzt spielen? (A vacsora szép érzéki volt. Köszönöm. Mehetek játszani?)

Maxi dacosságánál csak a szája nagyobb.

Ma a reggelinél:

- Csillagom, szeretnék veled beszélni.

- Liest du mir was vor, Papa? (olvasol nekem valamit?)

- Nem, Macó! beszélni szeretnék veled, komolyan. Te már nagyfiú vagy, lehet veled komolyan beszélni!

- Ja, ich bin ein großer Junge. Ein Baumeister! (Igen én nagyfiú vagyok, egy építömester!)

- Pér hét múlva repülünk Budapestre, tudod! Szeretném, ha ott magyarul beszélnél!

- Nur, wenn wir mit lila repülö fliegen! (Csak, ha lila repülövel megyünk!)

- Sajnos, szivem, Apa narancsszínü repülöre rendelt jegyet.

- Akkor tanuljon meg Attila deutsch!

Isten nevét hiába ne vedd!

(„Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd“ - protestáns szöveg, ott 3. parancs)

Igazából nem vagyok mocskos szájú. De ezt a gombot nem varrhatom más kabátjára, mástól nem hallhatta Maxi azt a nyelvi fordulatot, amivel a minap megrökönyített:

Az utóbbi idöben sokszor szépen eljátszik egyedül a saját szobájában. Klassz dolog, kicsit fejleszti az önállóságát. Nem muszáj mindig a sarkában lenni, tanulja meg elfoglalni magát, de marhán élvezem a hallgatózást, ahogy elfecseg magában játék közben:

- Bauarbeiter! Können wir das schaffen? *

- Tütataaaa!

- Feuerwehr, Rettung, Rettung, wir brauchen ein Hubschrauber!**

- Pilóta bácsi! Landung, Landung!***

- Bob! Isten b. meg! Donnerwetter! Das kann doch nicht wahr sein!****

Hogy, mikor és hol hallotta tölem, nem tudom :)

* Hé, munkások! Megcsináljuk? (Bob the builder)

** Tüzoltók! Mentés, mentés! Szükségünk van egy helikopterre!

  ( A német verzió szó szerint Maxitól, az accusatívus még nem az erössége)

*** Leszállás, leszállás!

**** Mennydörgös! Ez nem lehet igaz! - ez se tartozik a mi aktív szökincsünkhöz, valószínüleg hallja néha az ovodában :)

Maxi az utóbbi idöben nagyon apás. Egyik oka az, hogy hétközben csak reggel látjuk egymást, maximum, ha szerencsénk van, még érte megyek az oviba, de egy fél óra után szaladnom kell vissza a munkába.

 Másik oka:

 Maxi már az ágyban van, alszik. Hazaérek, elsö dolgom benézni hozzá. Megsimogatom a kisangyal fejecskéjét, kezecskéjét. Amikor alszik, tényleg egy angyal!

 - Itt vagyok, aranyom, aludj szépen!

- Nyyyy-Mmmmmm!

 Egy puszi a fejére, egy simogatás

 - Hol a madárlátta*, Papa !?

* Mindig kapok a tízóraimhoz egy kis darab csokit, egy-két Smarties-t, amit hazahozok Macónak :)

Természetesen csak a reggelihez kapja meg, de szereti tudni, hogy biztonságban van.

- Papaaa! Felmegyünk a teraszra?

- Minek, szivem? Nagyon hideg van, jól fel kell öltöznöd elötte!

- Ich will Kran anschauen! (Meg akarom nézni a darut)

A szomszéd telken építkeznek, ami éppen kapóra jön Maxinak: a TV-ben Bob, az építömester második kedvence a Sandmann után.

- De drágám, a darut a szobádból is látod!

- Ich will nach oben!  (Fel akarok menni!)

- Gyere Macó, kinézünk elöször az ablakodon!

Felemelem a karomra, kinézünk az építkezésre.

- Ez csak egy daru, von oben ist Kran! (fentröl egy daru)

Max kihúzza a dackorszak minden regiszterét. Mindenre „nem“-mel reagál, rutinból, ha csak hallja a hangunkat, már üvölti a „nein“-t vagy a „nem“-et.

-Maxi megyünk ebéd elött még kezet mosni!

-Nein, Papa!

-Mi „nein“, édesem? Nem vagy éhes? Akkor is kezet mosunk, ebédelünk!

-Nein!

-Gyere szépen, csillagom!

-Nein!

-Nem vagy éhes?

-Nein!

-Biztos vagy benne?

-Nein!

Egy másik vitánk alkalmával:

- Macó, nem szeretem, ha visszabeszélsz, nem mi táncolunk úgy, ahogy te fütyülsz. Neked kell követni azt, amit a mama, vagy én mondok neked! A mama és én neked egy autorität vagyunk, ahogy az oviban Gila, vagy Anne, vagy Maria! A papa egy autorität, Maxi!

Maxi válasza

Ezt bírja ki komolyan az ember!

Tegnap hazafelé jövet Maria, a babysitter lány és Maxi építettek egy hóembert . Amikor Maria elmesélte, mit mondott közben Maxi, elolvadtam:

- Der Schnee riecht, wie Papa! ( A hónak olyan szaga van, mint a papának! )

Szebb bókot még életemben nem kaptam! Köszönöm drágám!

Hogy jut ilyesmi az eszébe? Amikor mi csináltunk a teraszon hóembert, az ujjammal egy kis havat kentem az orrára. Talán erre gondolt? Mindegy. Valami gyönyörü

- Papa! Adol csokit?

- Nem kaptál éppen az elöbb a mamától?

- Mama deutsch.

- Hogy jön ez most ide, Macó?

- Mama Schokolade, papa csoki!

Élias, Tóbiás

Csiga-biga gyere ki!

Megy a vonat Kanizsára

Maxi újabban mindent tud. Öltözni, szerelni, összerakni, szétszedni. Pénteken a nagyiéknál aludt, ott rájött, hogy ajtót is tud kinyitni-becsukni:

-   Tschüß, Papa, bis Morgen¹! – ajtó be-ki – Guten Morgen Papa, egy jóreggeltknutschi²?

-   Jó reggelt, drágám! – egy csók, már rohan is az ajtóhoz. Mindez vagy húszszor.

A nagypapa az egyetlen személy, aki hozzányulhat a frizurájához:

-  De szép az új frizurád, Maxi! Levágta Opa a hajadat?

-  Igen. Hozta reggel Bohrmaschine³!

-  Levághatom legközelebb én is a hajad?

-  Nem. Nur Opa vagy én Bohrmaschine.

A napi egy TV- mese vacsora elött újabban nagy dilemma:

-         Mit nézünk ma Macó? Sandmannt, Bobot, vagy Süsüt?

-         Én Süsüt, utána kell Sandmann Bob Baumeister gucken⁴!

-         De csak egy filmet nézünk, Maci!

-         Doch! Sandmann will Bob Baumeister⁵!

-         Ez már kettö!

-         Hóhehérke és sieben Zwerge⁶ auch!

-         Tudod, hogy hívják a hét törpét?

-         Nyolc!

A mai fuszekliban az adventi naptárban celofánba csomagolt keksz. Maxi húzza-vonja, nem sikerül feltépnie a csomagolást:

      -    Kicsomagoljam, szivem?

-         Én packe aus⁷ !

-         Várjál, segítek!

-         Én packe aus! Papa nekem! Kann man nicht essen ! Nur Maxi kann das essen⁸ !

-         OK, szivem, én csak kibontom neked!

-         Papa kann Joghurt und Corn Flakes essen⁹!

Reggeli után készülödés az oviba.

-         Gyere Macó, felveszünk még egy nacit, pulcsit, cipöt, dzsekit!

-         Én húzok cipöt papa ölembe!

-         Elötte még egy nadrágot!

-         Én húzok Hose¹⁰ !

-         OK!

-         Gyere, állj fel, Húzd fel a popóra a nadrágot!

-         Ott nem kell Hose, ott ma Windel¹¹!

1.: Szia Papa, holnapig!

2.: Puszi, ölelés.

3.: fúrógép.

4.: Álommanónak meg kell néznie Bob építömestert.

5.: Álommanó Bob építömestert akar

6.:hét törpe.

7.: kibontom.

8.: Nem lehet megenni, nem ennivaló! Csak Maxi eheti meg!

9.: Papa ehet joghurtot Corn Flakes-szel.

10.: Nadrágot.

11.: Pelenka.

Új reggeli rituálé az adventi naptár. Érdekes módon idáig sikerült fegyelmezni magunkat, csak az aznapi kis cszmácskát raboljuk ki, és örvendünk a kis ajándéknak. A maiban egy kis stanecli gumimacit talált, amit rögtön magával is hozott a reggelihez.

-         Maxi papa ölembe jön.

-         Nem a saját székedben reggelizel?

-         Gummibärchen.

-         De elötte még eszünk valami mást is: kis gyümölcsöt, egy joghurtot, OK?

-         Tudom. Papa mach´ die Tüte auf! ( Papa, bontsd fel! )

-         Várjál, szivem, add ide! De elöbb egy kanál joghurt!

A mama eteti kanállal, ö számolgatja, sorbaállítja a gumimacikat

- Egy, kettö … hét, mint a mesében, Maxi!

- Sieben Zwerge und Hóhehérke. ( Hét törpe )

- Hó – fehérke, Maxi!

- Hol a hét? – kérdezi tele szájjal.

- Mi lenne, ha nem ennéd meg most reggel az összeset, hagynál estére legalább egyet, hogy a papa találjon még egy zacskót valahol.

- Schneewittchen. Hol a Sandmann? ( Hófehérke, Álommanó )

- Most szerintem valahol éppen Ausztráliában, ahol a kengurubébiknek kell elaludni.

- Este újra itt Sandmann a Ferséen? ( Fernseher – televizió )

- Biztos, szivem, milyen jó lenne, ha lenne még egy-két gumimacid a tévézéshez!

Ezen, mintha elgondolkodna. Mintha tényleg létezne telepátia, megjegyzi a mama:

-         Wie wäre ein Paar Gummubärchen für heute Abend aufzuheben? ( Mi lenne, ha egy párat meghagynál estére? )

Maxi villámgyorsan a szájába tömi a maradék két-három gumimacit, és vigyorog teli szájjal:

- Denkste Puppe! ( szabadon: „meg ahogy Móricka elképzeli“ – pár perce tölem hallotta valamiért :D )

Még egy esti telefonbeszélgetés:
- Papa abeiten. ( Papa dolgozik )
- Jó éjszakát, kicsi drágám, reggel látjuk egymást!
- Mond.
- Mi van a holddal, Maxi?
- Masszi annszt. ( Maxi fél )
- Ne félj a holdtól, Maxi! A hold egy nagy sajt, éjjelre kiakasztják az égre az egérkéknek. Látod, már meg is rágcsálták!
- Papa abeiten. GUTE NAAACHT!
- Jó éjt, drágám, add oda a telefont mamának, kérlek!
- Lila epülö*.

* Maxi repülögép mániákus.Minden repülöt „Flugzeug“-nak nevez, csak a WizzAir repülöit hívja így (amikor nyáron, mi ketten férfiak, pár napot Magyarországon töltöttünk, Üllön laktunk, felettünk ereszkedtek a gépek Ferihegyre). A pilóta Maxinál egyértelmüen „pilóta bácsi“.

Éjszakás vagyok, ilyenkor olyan 1/2 8-8 tájban csörög a munkahelyemen a telefon:

- Tü-tüüüüüü
- Macó! Te vagy az?
- Nem. Trombita.
- Milyen volt ma az oviban?
- Papa at eekoht. ( Papa fözött )
- És? Izlett a vacsora?
- Kater Haccefoc. (Kater Ratzepetz, egy bölcs macska egy meséböl)
- Ettél a brokkoliból is?
- Jó éjszakát, Papa!
- Nem leszel újra éjjel éhes szivem, ettél eleget?
- Kater Haccefoc.
- Éjjel, ha megjövök, bejövök hozzád és megsimogatlak, jó?
- Bummibärchen.
- Jó éjt, drágám!
- Kater Haccefoc. Bummibärchen.

-         - Keeeze!
- Kinek a keze Macó?
- Ott, oben!
- Aha, a telihold!
- Nem. Mond!
- Mindjárt jönnek a kisegerek és megrágcsálják. Holnap már nem lesz ilyen kerek.
- Kann man nicht essen! (Nem lehet megenni)
- Akkor hogy lesz minden nap kisebb?
- Nem tudom. Kann man nicht essen! Will Bummibärchen!
- Már mostunk fogat, Maxi, ma már nics több gumimaci!
- Will Bummibärchen!
- Késö van már szivem, a gumimacik már rég alszanak, nem lehet öket ilyenkor már megenni, reggelihez biztos elöjön egy.
- És ha kisehejek egáccsájjak?

         - Papa! Paaapaaaaa!

- Jó reggelt, aranyom!

- Papaaa ?! Hol a hajóbuch¹?

- Biztos a többi könyved között. Gyere, megkeressük!

Eljátszadozunk a könyvvel, Maxi megmutogatja a kedveceit: a tüttatamotorrad² – ot, az ürhajót, az ürhajóst (aki igazából búvár, de nem tesz semmit ;-) ), a vitorláshajót, a motorboot³-ot.

Néhány napja „saját“ telefonszáma van – az új internet tarifához ingyen kaptunk még egy számot, amit kineveztem Maxi telefonjának – amit eddig csak a nagyszülök ismernek. Cseng a telefon, Maxi rohan, és üvölt:

- Oma! Oma ruft Maxi an⁴! Hallo, Oma! Hallo! Maxi hat Helikopter aputt eamacht⁵! Papa macht wieder⁶!

A rövid csevegés után játszunk még egy kicsit, mama hozza a cipöket, lassan itt az ideje indulni az oviba.

- Maxi Papa ölembe ül. Ott Schuhe anziehen⁷!

- Mit viszel ma magaddal az oviba? A könyvet?

- Nem todom.

- Nem todom, hanem tudom! Mit nem tudsz?

- Tudom! Amelie kann nicht ungarisch⁸!

- Oké! Akkor mit viszel magaddal?

- Trabbi autót!

1: Hajós könyv – „A szavak szines világa“

2: Rendörségi motorbicikli

3: Motorcsónak

4: Nagyi hívja Maxit

5: Kaputt gemacht – tönkretette, itt: szétszedte a lego-helikoptert

6: Papa majd összerakja – ahogy Móricka elképzeli! Ma csakazértsem! Tanuld meg, büdös kölke! :D Apropó Móricka: Maxiból azért nem lett Moritz, mert az egyébként kedves névnek van nekem egy kis „hülyegyerekes“ mellékíze. Tyhja, én még Móricka-vicceken nöttem fel.

7: Felhúzni a cipöt.

8: Amelie nem ért magyarul ;) – Aaaaha!

Maximilian János két éves. Német mamájával, magyar papájával Németországban él. Egyéves kora óta bölcsödébe jár, 99%-os német nyelvü környezetben él.

Én, a papa, sokat beszélek vele magyarul. Már a mama pocakjában is hallott magyar altatódalokat, ha kettesben vagyunk, kizárólag magyarul beszélek vele.

Megpróbálom a kétnyelvüség sikereit, nehézségeit, vicces-aranyos gyümölcseit megosztani a világgal, és egyben megmenteni a feledéstöl.

A napló címe is Maxi kreációja, a rejtvény megfejtése: